"They shaped and wrought, and light they caught
To hide in gems on hilt of sword."
 
RAJZOK ZENE
ÍRÁSOK FŐOLDAL
  OC RÉSZLEG   VENDÉGKÖNYV


      


 

H I R F A E L

lady midas. cat fanatic. hardcore mtg player. nerd who loves hiking. coffee-drinker. proud hufflepuff. member of mtt. Artist or whatever.

 

Üdvözöllek! Hirfael vagyok, ez az oldal pedig a virtuális sarok, ahova időről-időre visszatérek. Az évek során sok minden volt itt, lassan egyre letisztultabbá válva. Jelenleg amolyan műhely, ahova felpakolok ezt-azt, főképp alkotásokat, alkalmanként némi blogbejegyzésre emlékeztető valamit, bár lelki szemetes, reggelifotók, véleményező- és kibeszélő-show és hasonló, általában népszerű témák nem lesznek itt... csakis az, amit kényszer nélkül, a magam örömére szeretnék megosztani. Jó nézelődést, időtöltést kívánok!

 
Társoldalak barátok... helyek, ahova érdemes betérni.



 

Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Karaktereim
Karaktereim : Dilendir

Dilendir


Fandom: Szilmarilok, Hobbit, Gyűrűk ura (Tolkien)

Félig nolda, félig sinda tünde, aki egykor Gil-Galad Nagykirály kísérője volt.

 

Háttértörténet                   

Dilendir Gondolinban született; apja, Astarmo nolda tüde volt Fingolfin házából, anyja a falas-i sindák népéből származott. Apja, aki Gondolinban a Hárfa Házának tagja volt, nem igazán mutatta ki, hogy kedvelte őt, mert Dilendirnek nem volt olyan érzéke a kardforgatáshoz; gyakran kemény és szigorú volt vele. Amikor 510-ben Gondolin elesett, Dilendir nagyon fiatal, szinte gyermek volt még. Apját a város elpusztításakor ölték meg a sárkányok, amikor a Hárfa Házának tagjai Glorfindel segítségére siettek a harcban.

Dil az édesanyjával megmenekült, amiben Glorfindelnek is szerepe volt. Balar szigetére mentek, ahol Círdan és Gil-galad (Gondolin urának, Turgonnak a halála után a noldák Nagykirálya) tartózkodott. Beleriand elpusztulása után, a Másodkor elején Gil-galad megalapította Lindon királyságát; Dilendir vele tartott, édesanyja azonban Círdannal ment Mithlond-ba (és később el is hajózott a Tengeren).

Dilendir innentől kezdve Gil-galadot szolgálta, személyes kísérője volt (nem testőr, nem is tanácsadó elsősorban, inkább fontosabb megbízatásait közvetítette, segítette, amiben éppen kellett). Teljes szívvel hitt benne és csodálta. Később részt vett az Utolsó Szövetség csatáiban, a végső ütközetben ő vitte ki a csatatérre Gil-galad zászlóját. Közvetlen tanúja volt a Nagykirály halálának is, ami teljesen összetörte.

A győzelem után Elronddal tartott Imladrisba, de évszázadokig nem lelte nyugalmát a Rejtett Völgyben, sokszor felkerekedett és elment magányos utakra. Amikor szükség volt rá, mindig segített, de egyébként nem kereste senki társaságát. A Gyűrűháború idejére kicsit közvetlenebbé vált megint, azonban olyan, mint királya halála előtt, már soha többé nem volt.

 

Etimológia                        

Dilendir apjától kapott neve Silmendur, melynek jelentése quenya nyelven "a csillagfény szolgálója" (silmë; starlight ~ csillagfény + (n)dur; servant ~ szolgáló). A Dilendir sinda nevet anyjától kapta, jelentése meglehetősen összetett: dîl (stopper - megállító) + lend (way, journey - utazás) + dir (when - amikor).

 

Leírás                                 

karaktervázlat

Kinézetre Dilendir inkább a nolda őseire hasonlít. Fekete haját egy hátsó fonatot leszámítva kibontva hordja (van, amikor a fonatról is lemond), szeme szürke színű, vonásai büszkék, de valamivel lágyabbak, mint népének legtöbb tagjáé. Mozgásán észrevehető a sindák kecsessége, tartásán a noldák méltósága. Nem kifejezetten harcos, erős alkat.

Általában kék-barna árnyalatú ruhákat hord, bár Völgyzugolyban gyakran más színekben is látni. Utazóöltözetének bőrzekéjére még mindig fel van vésve Gil-galad címere, alatta vékony, de erős láncinget visel. Köpenye kékesszürke. Az öltözete alatt mindig magánál hord egy régi páncéldíszítést, amely kicsit megégett, Gil-galad címere van rajta és egykor a Nagykirály páncélján volt. Bár nem jó vívó, természetesen visel kardot (ami még az apjáé volt), igazi fegyvere azonban az íja, amelyet mindig magánál tart. Szintén elválaszthatatlan tőle a könyve és íróeszközei, melyeket az övére erősített tarsolyban hord magával.

Általában olyan, mint egy árnyék; ritkán és keveset beszél, a háttérből figyel. Távolságtartó, de nem ellenséges kisugárzásához egyfajta nyugodt határozottság társul. Sokat megélt, látott és tapasztalt, ugyanakkor ezeket általában sosem osztja meg másokkal közvetlenül. Az Utolsó Szövetség csatája után hangulatát évekig átszőtte a mély bánat és gyász, később már csak amolyan elmerengő, kevésbé észrevehető szomorúság. Megbízható, szelíd és hűséges. Szívéhez közel áll az alkotás: elsősorban képi megjelenítés és írás formájában, de szívesen készít kisebb tárgyakat és a kovácsműhelyben is feltalálja magát. Nem kifejezetten jó vívó, az íjászathoz, annak hagyományához (anyja révén) azonban remekül ért.

 

Egyebek                              

Dil balkezes.

Ő írta a Gil-galad bukása című költeményt, de szinte senki sem tudja, hogy az ő műve.

Mindig nála van egy lepattant, kissé megégett páncéldíszítés, amely Gil-galadé volt, valamint az utolsó írásos parancs, amit a Nagykirálytól kapott.