Caliron 24 éves volt, amikor belépett az archenlandi hadseregbe, miután elvesztette a szüleit egy, az óriások által intézett támadásban. Az ügyes fiatalember gyorsan lépkedett felfelé a ranglétrán; másfél év múlva már kapitány volt. Egységét ekkortájt helyezték át Calormenbe. Archenland szövetségese, a narniai Peter Nagykirály békés kapcsolatot kívánt teremteni Calormen népével is, és Caliron abban a csapatban volt, amely a követeket kísérte Tashbaan városába.

Az idegen, különleges világ teljesen elvarázsolta az ifjú katonát. Itt ismerkedett meg egy fiatal helyi lánnyal, Shelával, akivel rövidesen egymásba szerettek. Azonban a dolgok nem mentek könnyen: Shela konzervatív, a szokásokhoz végletekig ragaszkodó családja hallani sem akart róla, hogy a lány egy idegenhez, más nép fiához menjen hozzá. Shela azonban akaratuk ellenére megszökött otthonról és Caliron felesége lett. Családja számára ezek után megszűnt létezni, szülei többé nem akartak hallani felőle.

Shela és Caliron két boldog évet töltöttek együtt Calormenben. Ezután azonban rosszra fordultak a dolgok: az óriások ismét támadást indítottak Narnia ellen, s Peter Nagykirály kénytelen volt Archenland segítségét kérni. Azonban a hadsereg ott is emberhiányban szenvedett, így vissza kellett hívni Calormenből Caliron csapatát is. Calironnak búcsút kellett vennie feleségétől egy időre, de megígérte, hogy amint véget ér a hadi helyzet, visszatér. Fogalma sem volt róla, hogy Shela eddigre már várandós volt a fiukkal, Tarullal.

Shela magára maradt születendő gyermekével, egyre nehezebb és rosszabb körülmények között. Egy egyedülálló nő Calormenben nem sok jóra számíthat, s ő már a családjához sem fordulhatott segítségért. Tarul születése után kénytelen volt a helyi rablóbanda fejére támaszkodni, akivel alkut kötöttek: a férfi, Rokarr segítette őt valamennyi összeggel, cserébe Shela beleegyezett, hogy amint Tarul elég idős lesz, Rokarrnak fog dolgozni, megcsinálva minden adódó fizikai munkát. Más választás nem volt. Azonban ez a fajta támogatás sem segített eleget; a rossz körülmények miatt Shela megbetegedett, és megfelelő ellátás hiányában nem sokkal később meg is halt. Fia, Tarul ezek után került a banditákhoz. Nem számított rá, hogy apja valaha is keresni fogja, hisz ő nem is tudott róla, ráadásul sok év telt már el és félő volt, hogy Caliron esetleg elesett időközben. Shela is ebben a tudatban halt meg.

Caliron azonban életben volt, csupán az óriások elleni háború húzódott el nagyon, melynek során csapatát hosszú időre elzárták az erősítéstől, és ő maga is sebesülést szerzett. Ezek mellett, az eltelt évek alatt jelentős hőstetteket vitt végbe, s hét évvel később immár parancsnokként tért vissza Calormenbe... Ott azonban nem várta senki. A felesége halott volt, fiának pedig a létezéséről sem tudott. Teljesen összetört, képtelen volt megemészteni a történteket. Így tért vissza Archenlandba egyedül, keserű szívvel. Ezek után végig csak a harcnak élt, a hosszú évek során a hadsereg fővezére lett, majd öregedvén leszerelt, ekkor átnevezték a király hadi főtanácsosává. Csendes, kemény ember lett belőle, aki nem is sejtette, hogy egy napon majd összehozza őt a sors valakivel, akire egyáltalán nem számított: Tarullal.