Reiri igyekezett gyorsan kapkodni a l�bait, hogy l�p�st tarthasson az aetherborn-nal. Az egy sz�t sem sz�lt az�ta, hogy a t�rp l�ny beleegyezett a f�n�ke megh�v�s�ba, pedig Reirinek sz�mtalan k�rd�se lett volna hozz�. �tjuk elej�n pr�b�lt besz�lget�st kezdem�nyezni, de sikertelen�l, �gy azt�n gondolatai p�tolt�k a kommunik�ci�hi�nyt, �gy k�vetve egym�st, ak�r egy t�bbszerepl�s diskurzus.

Hallott m�r Gontir�l. Nem Baber M�hely�ben, vagy a feltal�l�k k�z�tt, esetleg Ghirapur t�lzs�folt utc�in - Gonti neve ismeretlen volt a kaladesh-i fels� r�teg �s az �tlagpolg�rok k�r�ben. Gonti b�n�z� volt. A sik�torokban �s a feketepiacon, azaz az �lland�an mozg�sban l�v� �s emiatt nehezen megtal�lhat� �jszakai Piacokon, ahova Reiri n�ha ell�togatott, sokszor hallott idegeneket, k�tes kin�zet� alakokat suttogni r�la. Gonti egy eg�sz, kiterjedt h�l�zat feje volt, Reiri pedig alapesetben ker�lte az ilyenek t�rsas�g�t. Igaz�b�l nem tudta, most mi�rt egyezett bele m�gis a tal�lkoz�ba, lesz�m�tva persze az �t �r�kk� bajba sodr� k�v�ncsis�g�t. Sz�mtalanszor ker�lt m�r neh�z helyzetbe hasonl�an �tgondolatlan d�nt�sei miatt, de �gy t�nt, nem tanult bel�l�k. Csak �gy kereket oldani pedig t�l vesz�lyes lett volna, ismerve Gonti �s b�n�z�szervezete h�r�t. �gy tudta, Gonti maga is aetherborn, ak�r a k�s�r�je, aki most m�g jobban szapor�zta l�pteit, hogy lassan m�r futnia kellett mellette, de Reiri k�telkedett ebben: t�bb, mint egy �ve hallotta el�sz�r Gonti nev�t, az aetherborn-ok pedig k�ztudom�s�lag nem �lnek tov�bb f�l �vn�l. M�r �nmag�ban ez a t�ny meglehet�sen k�v�ncsiv� tette.

A k�rnyezet pillanatok alatt megv�ltozott k�r�l�tt�k, ahogy haladtak el�re. Az aether-t a v�ros k�l�nb�z� pontjaiba sz�toszt� Aether Hub hatalmas �p�let�nek h�ta m�g�tti n�ptelenebb utakr�l let�rve az utc�k sz�kebbek, s�t�tebbek lettek, a macskak�veken jobban meg�lt a por �s a piszok, a viseltesebb �p�letek n�melyik�nek fal�n pedig m�g mindig l�tszottak a n�h�ny hete v�get �rt l�zad�s reneg�tjainak jelei, �zenetei. A j�r�kel�k is m�sok voltak: a f�utak d�szes, sz�nes forgataga helyett k�penybe burkol�zott alakok siettek el Reiri �s az aetherborn p�rosa mellett, a sarkokon nem �lltak, s a k�veken nem j�r�r�ztek a Konzul�tus arany g�pezet-�rei. M�s artifactokat is alig lehetett l�tni �s a fej�k f�l�tt csak elv�tve rep�lt el egy-egy thopter. Reiri k�v�ncsis�gt�l t�gra ny�lt szemmel (�s az�rt valamelyest aggodalmasan, vagy legal�bb is folyamatos �vatoss�gra intve mag�t) n�zel�d�tt k�rbe-k�rbe. A h�zak tetej�r�l, biztons�gos t�volb�l el�gszer l�tta m�r ezt a k�rny�ket, t�bbsz�r megfordult m�r erre, de az utc�kat most taposta el�sz�r. Az �gre felpillantva l�tta, hogy most m�r teljesen bes�t�tedett, az utc�k pisl�kol� vil�g�t�sa adott f�nyt a j�r�kel�knek. Mag�ban pr�b�lta sz�molni, h�ny perc telhetett el az�ta, hogy elindultak, majd egy id� ut�n, amikor m�r a k�rny�k is ismeretlenn� v�lt sz�m�ra, azt, hogy milyen ir�nyban haladnak. Tudta, ha felm�szna egy tet�re, azonnal kiigazodhatna, de erre most nem volt se lehet�s�ge, se ideje. Balra, balra, majd jobbra egy alig �szrevehet� mell�kutc�n, ami k�t �p�let k�z�tt b�jt meg…  Rani egyre jobban mocorgott a s�lja alatt, jelezve, hogy legsz�vesebben azonnal el�b�jna; Reiri nem gy�zte igazgatni az �lt�z�k�t, hogy a gremlin ne keltse fel az �t szem�gyre vev�k figyelm�t. �gy is el�g sokan megb�mult�k, ahogy k�s�r�je mellett kapkodta a l�bait, m�r �nmag�ban el�g felt�n� jelens�gnek sz�m�tott a v�ros e komorabb r�sz�n.

Azt�n egyszer csak azon kapta mag�t, hogy az aetherborn meg�ll �s � maga is automatikusan megtorpan mellette. Egy gy�ren kivil�g�tott, s�t�t fal� �p�let el�tt voltak, melynek nyitott ajtaj�ban (ami f�l�tt felirat hirdette: Prakhata Klub) egy m�sik, m�g magasabb �s termetesebb aetherborn �llt vigy�z�n, egym�sba font karokkal. �rs�g, gondolta Reiri, ahogy az j�v�hagy�lag biccentett nekik, hogy bel�phetnek. V�gig mag�n �rezte az ajt�n�ll� aetherborn tekintet�t, mik�zben k�s�r�je ut�n s�t�lt befel�. A klubb�l egy thoptergy�r z�mm�g�s�nek megfelel� zsivaj sz�r�d�tt ki.

Odabenn, a f�lhom�lyban egy �tlagos kin�zet�, b�r nem mindennapi vend�geket befogad� sz�rakoz�hely k�pe bontakozott ki. Reiri hunyorogva n�zett k�r�l. A legt�bb l�togat� aetherborn volt, a falhoz tolt asztalokn�l mer�ltek �l�nk besz�lget�sbe, a pultn�l pedig elv�tve iszogatott egy-egy ember vagy t�rp. Ahogy �tv�gtak a nem t�l zs�folt, de az�rt teli termen, Reiri �rezte, hogy t�bben is figyelemmel k�s�rik �ket, ut�nuk fordulnak. Kiss� zavartan kapkodta a fej�t, pr�b�lta kital�lni, Gonti vajon melyik asztaln�l �lhet… de egyik t�rsas�ghoz sem l�ptek oda. Aetherborn k�s�r�je egyenesen a klub v�g�be ment, majd kinyitott egy ajt�t, amit Reiri �szre sem vett a bonyolult, falra festett �br�knak k�sz�nhet�en, �s betess�kelte a t�rp l�nyt. T�gas, vil�gosabb teremben tal�lta mag�t. A Prakhata Klub zsivaja azonnal elhalt, amint az ajt� becsuk�dott m�g�tte. A teremben h�v�s volt, s csup�n egy emelv�nyre helyezett, hossz� asztal �llt benne, lesz�m�tva n�h�ny oldalt elhelyezett, anyaggal letakart nagy t�rgyat, melyek form�j�b�l Reiri azonnal r�j�tt, hogy g�pezetek lehetnek - tal�n illeg�lis artifactok. Az asztal k�r�l n�h�ny d�szes ruh�t visel� aetherborn foglalt helyet, �s k�z�pen, az oda l�p�vel pontosan szemben ott �lt maga Gonti.

Reiri azonnal tudta, hogy csak � lehet az. Val�ban aetherborn volt, szem�ly�ben c�folva a t�nyt, hogy egy aether-sz�l�tt a megjelen�s�t k�vet� n�h�ny h�nap ut�n visszat�r az aether �r�k k�rforg�s�ba. Vajon hogyan csin�lhatja, hogy nem hal meg? �mult mag�ban Reiri. Gonti l�tv�nya, az �ltala keltett miszt�rium megd�bbentette. M�gi�val?

Az aetherborn b�nlord arany v�llp�nc�llal d�sz�tett, b� fekete k�penyt viselt, csukly�ja alatt d�szes, arany maszk takarta arc�t. Aether-k�k szemei ragyogva, f�rk�sz�n figyelt�k a k�zeled� t�rp l�nyt, mik�zben az asztalra k�ny�k�lt �s �sszet�masztotta hossz� ujjait. Reirinek, ahogy mag�n �rezte a k�l�n�s tekintetet, �gy esett, mintha az aetherborn egyenesen bel�l�tna, mindent tudna r�la, s ez egy cseppet sem volt kellemes sz�m�ra.

 - Sz�val te vagy Reiri. - sz�lalt meg Gonti, hangja halk volt, de tiszt�n hallhat�, visszhangot vert a terem falair�l. Reiri n�mileg feszengve b�lintott. - Sokat hallottam m�r r�lad… Egy ideje figyeltetem munk�idat az embereimmel, �s a h�rek, melyeket hoztak nekem, igencsak a kedvemre val�ak voltak. Foglalj helyet. Hozassak b�rmit, amit fogyasztani k�v�nsz?

Reiri sz�tlanul r�zta meg a fej�t, mik�zben le�lt a b�n�z�vel szemben, nagy szemeket meresztve az arany sisakra �s az arcra, amit m�g�tte sejtett. Rani, mintha �rezte volna a helyzet s�ly�t, nyugton maradt a l�ny s�lj�nak rejtek�ben. Gonti v�rt egy kicsit, majd mivel Reiri tov�bbra sem sz�lalt meg, folytatta.

 - Szabot�r… - tekintet�t nem vette le a Reirir�l egy pillanatra sem. - Senki sem gondoln�, mily sok lehet�s�g van ebben a munk�ban… S�t! Kaladesh dics� polg�rai, a feltal�l�k, a Konzul�tus, aki azt hiszi, szemmel tart �s tud mindent, de m�g az alvil�g n�pe k�r�ben sem mer�l fel, hogy ez a tev�kenys�g mekkora hasznot hozhat. - halkan kuncogott, az asztal felett k�zelebb hajolva vend�g�hez. - De bennem igen.

 - Mire gondol? - Reiri v�gre megtal�lta a hangj�t. Nem tetszett neki, hogy az asztaln�l �l�k mind �t figyelik. Tekintet�vel m�r a bel�p�skor megkereste azokat a helyeket, amerre sz�ks�g eset�n megl�ghat; ennek tudata megnyugtatta valamennyire, s pillant�s�t visszair�ny�tva Gontira ugyanolyan �rdekl�dve n�zte az aetherborn-t, mint az �t.

 - �, nehogy rosszat felt�telezz r�lam! - emelte fel Gonti a kezeit, mintha csak visszakozni k�v�nna. - Persze, nem ostoba dolog az �vatoss�g… de nem k�v�nok �rtani neked, b�rhogy is v�gz�dj�k majd a mi kis �gy�nk.

 - A l�zad�s sor�n a reneg�tokat t�mogattad. - jegyezte meg Reiri. - Tiltott �rukat, a Hub-b�l elsz�vott aether-t adt�l nekik.

 - �gy igaz. -  biccentett Gonti. - Nem gondoltad volna? A Konzul�tust ir�ny�t�k r�muralma ellen nem csak a reneg�tok harcoltak. Ha az a rendszer megmaradt volna, az �jszakai Piacok �s Ghirapur alvil�ga elt�nt volna… �s neked is m�s munka ut�n kellett volna n�zned. Szerencs�re nem �gy t�rt�nt, �s most itt vagyunk mindketten.

 - �s mit akar t�lem? - k�rdezte k�v�ncsian Reiri.

 - A seg�ts�gedet egy �gyben, amelyet egyik �gyn�k�mre sem b�zhatom r�. - Gonti szeme sejtelmesen derengett a f�lhom�lyban, mint valamif�le var�zslat-keltette f�ny. - A feladat rendk�v�l vesz�lyes �s nagy tud�st ig�nyel, olyasf�le tud�st, amellyel, bizton �ll�thatom, meglehet�sen kevesen rendelkeznek. Te az egyik�k vagy: k�pes vagy bejutni olyan helyekre, ahova egyetlen k�mem sem, mi t�bb, ha akarsz, el is tudsz hozni dolgokat…

 - Sz�val ez lenne a k�r�sed? - v�gott a szav�ba Reiri, figyelmen k�v�l hagyva az asztalt�rsas�g fel� vetett, rosszall� pillant�sait. - Lopjak el valamit? Nem vagyok tolvaj.

 - Nem, nem vagy az. - biccentett Gonti. - B�r a legkiv�l�bbak k�z� is tartozhatn�l. �n nem titkol�zom el�tted, gyermekem. Alkut aj�nlok.

 - Nem dolgozom m�soknak, csak Baber mesternek. - mondta Reiri. Azt�n m�gis, n�h�ny m�sodperccel k�s�bb halkan, mint aki k�ptelen mag�ban tartani, hozz�tette. - Mi lenne az alku?

M�r megint az �tkozott k�v�ncsis�ga besz�lt bel�le. Legsz�vesebben leharapta volna a nyelv�t, de k�ptelen volt meg�llni a faggat�z�st. Gonti egy eg�sz b�nbanda feje volt, ir�ny�t�sa kihatott t�bb alvil�gi szervezetre, bele�rtve az �jszakai Piacokat, �s Reiri biztos volt benne, hogy fels�bb k�r�kben is vannak be�p�tett emberei, nem besz�lve a sz�mtalan �gyn�k�r�l… �s m�gis �t, Reirit kereste meg a megb�zat�ssal. Valami nagyon titkos dologr�l lehet sz�. morfond�rozott mag�ban a t�rp l�ny. Fej�ben egym�st kergett�k a vadabbn�l vadabb �tletek, mik�zben minden erej�vel azon volt, hogy  arca kifejez�stelen maradjon, s �gy t�nj�n, el�bbi k�rd�s�t csak �gy mell�kesen tette fel.

Gonti r�hunyorgott, �s ett�l Reirinek olyan �rz�se t�madt, mintha az aetherborn mosolyogna.

 - L�tom, az�rt m�g gyanakszol… - mormolta. - H�t hadd oszlassam el a k�telyeidet. Ha a seg�ts�gemre vagy, olyat garant�lhatok cser�be, amit m�st�l nehezen kaphatn�l meg.

 - Mi lenne az? - vonta fel a szem�ld�k�t Reiri.

 - El�sz�r is, v�delmet. - �rkezett a v�lasz. - Miut�n elv�gezted a megb�z�somat, se a Konzul�tus, se semmilyen m�s er� nem �rhet el hozz�d, hogy sz�mon k�rjen a tetteid miatt. M�sodszor: korrekt fizet�st, olyan form�ban, amilyenben szeretn�d. Ha �gy v�gysz r�, p�nzben. Vagy nyersanyagban, ak�r aether-ben. Vagy egy nevedre sz�l� megh�v�ban a freejam-i Pil�t�k Lig�j�ba.

Reirinek elkerekedett a szeme.

 - Azt… azt nem tudn� elint�zni. - egyel�re csak ennyit tudott kiny�gni. Tal�n rosszul hallotta, amit Gonti mondott, vagy csak v�letlen�l j�tt sz�ba pont ez. Honnan tudhatna a b�nlord a legnagyobb v�gy�r�l, amikor azt a csal�dj�n k�v�l soha senkinek nem �rulta el? Honnan tudhatn�, hogy m�r kiskora �ta arr�l �lmodik, hogy egy napon versenypil�ta lesz, valaki, aki t�megek el�tt v�gigmehet az Ovalhaza Versenyp�ly�n? Mindez persze csak �br�nd volt: Reiri csal�dj�nak nem volt lehet�s�ge arra, hogy a l�ny a Pil�t�k Lig�j�ba l�phessen, sem egy jobb versenyj�rg�ny beszerz�s�re, �s b�r Reiri szorgalmasan gy�jt�getett, s emellett kiv�l� �rz�ke volt az apr�bb szerel�si munk�khoz, egy j�rm�vet nem tudott meg�p�teni. Most pedig itt �lt szemben a kaladesh-i alvil�g fej�vel, akivel sz�ba sem kellett volna �llnia rendes k�r�lm�nyek k�z�tt, �s aki azt �ll�totta, komolyabb er�fesz�t�s n�lk�l el tudn� �rni azt, ami�rt Reiri m�g sok�ig kellene, hogy k�zdj�n, �s lehet, hogy eredm�ny n�lk�l.

 - Ha nem tudn�m elint�zni, nem aj�nlan�m fel. - mondta halkan Gonti. Reiri kihallotta az el�gedetts�get a hangj�b�l; az aetherborn b�nlord tudta, hogy most telibe tal�lt. - �n, ha k�rek valamit, adok is cser�be. Megvannak a kapcsolataim a Pil�t�k Lig�j�val.

Reiri nyugtalanul f�szkel�d�tt a sz�k�n. A s�lja alatt mintha Rani is meg�rezte volna izgatotts�g�t, vagy csak megunta, hogy olyan sok�ig kell rejtve maradnia, mindenesetre ism�t mocorogni kezdett. Reiri fej�n �tfutott a gondolat, hogy a jelen helyzetben nem lenne t�l j� dolog, ha a gremlin el�b�jna �s Gonti vagy valamelyik vend�g�nek a nyak�ba ugrana.

 - H�t… - sz�lalt meg t�tov�n. �gy t�nt, Gonti val�ban alaposan megfigyeltette �t az ut�bbi id�ben, s tetej�be nem csak a k�pess�geir�l, de a v�gyair�l is tudott. Az aj�nlat t�l cs�b�t� volt. Felv�tel a Pil�t�k Lig�j�ba… erre nemigen tudott nemet mondani. - Tegy�k fel, hogy benne vagyok. Mi az, amit csin�lnom kellene?

Gonti megcs�v�lta a fej�t.

 - Sajnos a bizonytalanra nem alapozhatok. K�nyes �gyr�l van sz�: csakis a hat�rozott beleegyez�s ut�n �rulhatok el r�szleteket. Ha a feladatot hallva meggondolod magad, �n �s a h�l�zatom ker�l kellemetlen helyzetbe.

Reiri kelletlen�l elfintorodott ennek hallat�n. Hab�r mag�ban elismerte, hogy az aetherborn b�nlord �ll�spontja jogos, nem tetszett neki a szigor� felt�tel, amellyel a megk�t�sre v�r� �zlet j�rt. Ism�t habozott, nem tudta, mi lenne a helyes d�nt�s. Gonti �s vend�gei a v�lasz�ra v�rtak. F�szkel�d�tt egy darabig a hely�n, majd v�g�l, n�mi t�preng�s ut�n lassan, n�mileg bizonytalanul, de b�lintott.

 - Rendben. V�llalom. - a hangja nem volt t�bb suttog�sn�l, de a hatalmas teremben �gy is hallatszott, a falak feler�s�tve visszhangozt�k, mintegy megpecs�telve v�laszt�s�t. Gonti el�gedetten d�lt h�tra, szemei megfejthetetlen f�nnyel vil�g�tottak.

 - Remek. Akkor az alku ezennel megk�ttetett. - jelentette ki �nnep�lyesen, majd odabiccentett a mellette �l� aetherborn-nak, aki k�penye al� ny�lva el�h�zott egy furcsa, arany szerkezetet �s �tadta neki. Gonti n�h�ny pillanat erej�ig mag�n�l tartotta a t�rgyat, majd Reiri k�v�ncsi pillant�s�t�l k�s�rve a t�rp l�ny fel� ny�jtotta azt.

Reiri alaposan szem�gyre vette a szerkezetet. Annak d�szes foganty�ja �s furcsa, hegyes v�ge volt, amelyre mintha feltekertek volna valamit. Egy tekercs, ismerte fel Reiri, mik�zben a kez�ben forgatta. Ezut�n m�r m�sodpercek alatt �tl�tta a szerkezet, azaz a tekercset tart� z�r fel�p�t�s�t �s m�k�d�s�t, �s egy �gyes mozdulattal felnyitotta. Gonti el�gedetten biccentett a z�r kattan�s�t hallva; tal�n ez is csak egy teszt volt, hogy megbizonyosodjon Reiri tud�s�r�l. A t�rp l�ny gyorsan kiegyenes�tette a tekercset, �gy v�gre l�thatta annak tartalm�t.

Valami �rdekesebbre sz�m�tott. A s�t�t pap�rra egy sz�pen kidolgozott, de semmi k�l�nleges jegyet nem hordoz� kocka k�p�t v�zlatolt�k, amely valamif�le t�rol�ba volt t�ve. A mellette l�v� m�sik k�pen a tekercset lez�r� szerkezet is szerepelt; Reiri hosszan, n�m�n tanulm�nyozta az �br�kat.

 - Ez az iz�… - sz�lalt meg v�g�l, ism�t felemelve a szerkezetet. - Kinyitja a kocka t�rol�j�t. Neked pedig a kocka kell.

 - �gy igaz. - b�lintott Gonti. - Az a kocka egy igen �rt�kes artifact, amelynek nincs p�rja Kaladesh-en. Akhara k�zel�ben �rzik, egy jelent�ktelennek t�n�, l�togat�k sz�m�ra ismeretlen �p�let rakt�r�ban. Nem kev�s er�fesz�t�sembe, �s persze p�nzembe ker�lt, am�g hozz�jutottam a kulcshoz, mely hozz�f�r�st biztos�t, azonban csak te rendelkezel azokkal az adotts�gokkal �s k�pess�gekkel, hogy el is juss od�ig.

 - Lopjam el a kock�t? - k�rdezte �vatosan Reiri. - Pontosan mi is az?

Arra sz�m�tott, hogy Gonti k�zli vele, ez az inform�ci� nem tartozik r�, v�laszok ad�sa nem volt r�sze az alkujuknak. Ann�l jobban meglep�d�tt, amikor az aetherborn b�nlord nem elutas�t�ssal felelt.

 - Ha meglesz az artifact, maradj velem. - mondta. - Megmutatom, mire k�pes. �gy k�nnyebben meg�rted majd.

Reiri elgondolkozva mocorgott a sz�ken. A megb�zat�s egyszer�nek t�nt, m�gis, kiss� kellemetlen�l �rezte mag�t. Sz�mtalanszor lopakodott m�r be tiltott helyekre, gyakran m�g v�delmi rendszert, �rs�get is kij�tszva, de sosem lopott el semmit. Igaz, eddig m�g nem is v�llalt el soha m�s �ltal aj�nlott munk�t, de most m�r k�telezte az adott szava: beleegyezett, hogy seg�t Gontinak, �gy m�r nem sz�llhatott ki.

 - Itt a t�rk�p. - r�ntotta ki gondolataib�l Gonti hangja, �s az aetherborn egy m�sik papirost adott �t neki, melyen pontosan jel�lve volt az �p�let, ahol a furcsa kock�t �rizt�k. - �s ne feledd a kulcsot sem! Csak az k�pes kinyitni a t�roz�t, amelyben az artifactot tartj�k.

Reiri gyorsan a zseb�be tuszkolta a t�rgyakat. Nagyon v�gyott m�r arra, hogy v�gre elmehessen.

 - Ami az id�t illeti… - tette hozz� m�g Gonti, amikor a t�rp l�ny m�r talpon volt �s a ruh�j�t igazgatta. - J� lenne, ha min�l el�bb elhozn�d az artifactot. �ltal�ban hat�rid�vel egy�tt szoktam munk�t adni, de ebben az esetben eltekintek t�le, felt�ve, ha…

 - Holnap este megyek �s megszerzem. - Reiri k�zbesz�l�s�ra megintcsak rosszall� tekintetek sora volt a v�lasz, de � �szre sem vette.

 - T�k�letes. - biccentett Gonti, majd szavait ahhoz az aetherborn-hoz int�zte, aki hozz� k�s�rte vend�g�t. - Engedd ki. - s mikor m�r kifele s�t�lt k�s�r�je oldal�n, Reiri nem l�thatta azt a moh�, el�gedetten ravasz f�nyt, amely az aetherborn b�nlord szem�ben vil�g�tott…

Odakinn m�g b�ven az �jszaka k�zepe volt, s az utc�kon csak elv�tve suhant �t egy-egy k�penyes �rny. Miut�n k�s�r�je elengedte �t �s a Prakhata Klubot is maga m�g�tt tudhatta, Reiri felm�szott az egyik h�z oldal�n �s elb�jt a tet�n, ahonnan j�l bel�tta a k�rnyez� ter�letet. A leveg� h�sen, friss�t�en csapott az arc�ba, feje f�l�tt pedig ragyogtak a csillagok az aether �ltal alak�tott, meseszer�en sz�p, kanyarg� felh�k k�r�l. Rani n�mi k�zdelem ut�n kif�rta mag�t a s�lja rejtek�b�l �s nyomban nekil�tott, hogy ennival� aether-t keressen mag�nak, lyukat t�pve a h�z tetej�n elhelyezett energiagy�jt�be. Reiri megsimogatta, majd h�trad�lt alkalmi rejtekhely�n �s el�vette a Gontit�l kapott terveket �s a kulcsot. Mintha csak egy k�l�n�s �lom lett volna az eg�sz tal�lkoz�… ha nem forgatta volna most kez�ben a t�rgyakat, m�g el is hitte volna.

 - Mit sz�lsz, Rani? - k�rdezte, �s bizonytalanul elvigyorodott. - V�r a Pil�t�k Lig�ja!

A gremlin szemreh�ny�an n�zett vissza r�.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� 1 hozz�sz�l�s

1

2018.08.25. 17:27 Yurima Szia. Volt id�m �t n�zegetni a t�rt�netet �s igaz�n tetszik. Nagyon sz�p �s diz�jnos komolyan egy igaz�n hangulatos felfedez�s k�lem� �s csak egy ir�nyt� meg egy t�rk�p kellene �s teljes lenne az eg�sz oszt ir�ny az ismeretlen. A k�rtya j�t�k m�g mindig magas, de igaz�n kedvet kaptam, hogy elolvasam a t�rt�neteket amit sz�pen bemutatt�l... amint lesz t�bb id�m �s kipihent agyam, hogy felfogjam mit is olvasok. Reiri nagyon kis vid�m �s szimpatikus karaketer t�nik �s biztosan megfogom kedvelni. De t�nyleg, ha m�r k�pes leszek k�t mondatot is �sszetettni egym�s ut�n, akkor j�v�k �s olvasok ezerrel.